:)

Fent van az eslő rész a blogon...jó olvasást :)

http://onedirectionandhannah.blogspot.hu/

Másik blog

http://onedirectionandhannah.blogspot.hu/

Nos itt van az új blogom, az első résszel ma este jelentkezek :)
Remélem addigra már mindenkihez eljut, hogy új blogom van :)
Puszi nektek :)

:)

Sziasztok!!!

Tudom, hogy nagyon sokáig nem jelentkeztem, de elkezdődött a nyár és dolgoztam. De ennek már vége van.
Arra gondoltam, hogyha támogattok nyitok egy blogot, mivel sajnos ettől már elhidegültem és valamiért nem tudom már átélni és nem érzem a magamévá.
Remélem megérttitek és a másik blogom olvasni fogjátok ugyan úgy.
Ha meg lesz a 3 komment akkor tudom hogy lesz kinek írnom és akkor megnyitom az új blogom.
Annyit előre megígérek, hogy második nap lesz rész, igaz rövidebb, de annál jobb és sokkal több erőt fektetek bele az új blogomba.
Jövöhét vasárnaptól elutazom két hétre, de minden adandó alkalommal írni fogok egy füzetbe és amint haza jövök teszem fel a részeket, akkor viszont minden nap kapni fogtok egy részt.
Remélem megértitek.

7. rész - Újra együtt

Konkrétan nem érdekelt ebben a pillanatban, hogy mindenki alszik már valószínűleg. Én is ordítottam egy hatalmasat. Claire és Sam álltak velem szembe, és tudatomon kívül borultam zokogva a nyakukba.
- Ti meg mit kerestek itt? Nem csak 1 hét múlva kellett volna haza jönnötök? - engedtem el őket
- De igen. De amikor elkeseredve meséltél a veled történtekről, elhatároztuk, hogy haza jövünk - mosolygott Sam
- Így van. Most itt a helyünk melletted és támogatnunk kell téged, New York-ban meg már mindent megnéztünk, ami érdekelt minket - folytatta Claire
- Nem vagytok normálisak, várhatott volna míg haza jöttök, de nagyon köszönöm - töröltem le a könnyeimet
Hatalmas örömmel töltött el, hogy csak miattam előbb haza jöttek. Ez az igazi és önzetlen barátság. Egyszer csak léptekre lettünk figyelmesek, valaki elindult a lépcsőn.
- Minden rendben? Hallottam a kiabálást és megrémültem, hogy valami bajod van - aggódott Louis, majd körbe nézett és szemmel láthatóan zavarban volt, mivel nem volt túl öltözve
- Nincs semmi baj, de ha már itt vagy akkor bemutatom a barátnőimet. Louis, ők itt Claire és Sam. Csajok, ő Louis - mutattam be őket egymásnak, mondjuk a lányoknak sokat nem kellett magyarázkodnom 
Miután mindenki megnyugodott és a bemutatás is véget ért, Louis visszament a szobájába. Annyira jó érzés volt, hogy lerohant, hogy megnézze minden rendben van-e velem. Megtudtam, hogy anya tudott arról amit a csajok terveztek és másoltatott nekik kulcsot, hogy majd be tudjanak jönni. Mondhatom, szépen összefogtak ellenem. Hajnali 3-ig beszélgettünk amikor mondták, hogy ők haza mennek, de reggel amint felkelnek hívnak.


Reggel korán felkeltem és még mindig nem hittem el az éjszaka történteket. Gyorsan magamra kaptam valamit és lerohantam a konyhába, ahol már mindenki a reggelijével vagy a kávéjával volt elfoglalva.
- Hallom haza jöttek a lányok - szólt anya köszönés képpen
- Igen, jól hallottad, de ne tegyél úgy mintha nem tudnál semmiről - nevettem
- Jól van na - mosolygott és evett egy falatot
Még le sem ültem a reggelimhez, de már csörgött is a telefonom. A lányok voltak, hogy egyeztessük a mai napot. Délután vásárlás és lazítás a parton, este pedig...
- Lányok! Nekem az este nem jó, már van programom - válaszoltam gyorsan, majd Louis-ra néztem - Na most leteszem és megyek készülődni.
Gyorsan megettem a szendvicsemet és már rohantam is a szobámba, de Louis kezét megragadtam és húztam magam után. Szegény annyira meglepődött, hogy még a bögréjét is elejtette.
- Hééé, Louis elfelejtettél valamit - kiabált utánunk Harry
- Majd te feltakarítod - kacsintottam rá és eltűntünk 
Bezártam a szobám ajtaját kulcsra, majd jeleztem Louis-nak, hogy elmegyek fürdeni, de várjon meg mindenképp. Lezuhanyoztam, felkötöttem a hajam és kisminkeltem magam. Egy fehér rövid gatyát és egy kék pánt nélküli felsőt választottam. Mikor kiléptem a fürdőből Louis még ott volt és az ágyamon ülve várt rám. Közelebb léptem hozzá, ő pedig felállt és megfogta a derekam, majd még közelebb húzott magához. És megcsókolt.

- Gyönyörű vagy - tolt el magától, hogy még jobban szemügyre vegyen
- Louis, még elpirulok - mosolyogtam rá
- Még a végén lecsapnak a kezemről - pirult el helyettem
- Erre szerintem semmi esély - bíztattam
- Na és merre mentek? - ült vissza az ágyra
- Vásárolgatni és a partra - kezdtem el pakolászni - De 6-ra itthon vagyok.
- Rendben akkor én most megyek és vigyázz magadra - köszönt el
Eltettem a pénztárcám és mellé dobtam a kedvenc barack színű fürdőrucim is. Még egyszer megnéztem magam a tükörben és elindultam.
- Sietek - céloztam ezzel Louis-nak - Sziasztok.


Annyi mindent vásároltunk, hogy a végére már azt hittem leszakad a kezem. Vettem magamnak pár új ruhát, cipőt, felsőt, nadrágot és természetesen ékszereket. És még a fiúknak, valamint anyának is vettem egy-két dolgot. 
Anyának egy feliratos bögrét vettem, amiről úgy gondoltam, hogy biztosan tetszeni fog neki. Harry-nek egy plüsst, mivel kiskorában imádta őket. Így most kicsit visszaemlékezünk a régi szép időkre. Zayn egy pár fülbevalót kapott, mivel tudom, hogy imádja őket. Niall, a kis haspók egy kupont kapott a Nando's-ba. Liam egy képkeretet, amibe a barátnőjével egy közös képet teszek majd. Louis pedig egy karkötőt, amibe csak egy L betű volt bele gravírozva. 
A csajokkal lementünk a partra süttetni magunkat. Annyi minden szóba jött, és nagyon jót beszélgettünk.
- És milyen volt New York? - kérdeztem
- Eszméletlen, sokkal jobb mint amilyennek képzeltem - lelkendezett Sam
- Na és ezen kívül mi van Louis-al? - tette fel a kérdést Claire
- Basszus - pillantottam az órámra - Nekem mennem kell. Megígértem neki, hogy 6-ra otthon leszek.
- Már fél7, szóval siess - mondta Claire
Elköszöntem és rohantam haza. Lou sehol, mondhatom ez remek. Ledobtam a cuccokat a szobámba, csak a Loui-nak szánt ajándékot halásztam elő. Az asztalomra téve a dobozkát, egy levelet találtam, melyben ez állt:


Loren!


Mivel nem értél haza, ezért az esti séta gondolom elmarad. De viszont a lentiekben megemlített étteremben várlak, kérlek siess. A címet is megtalálod. :) Én ott várok RÁD!


Csók : Louis


Ne haragudjatok, hogy ilyen sokáig nem hoztam részt, de most volt az utolsó hét és eléggé szétszórt vagyok. Itt a szünet, ígérem most teljes erőbedobással hozom nektek a részeket. 
Addig is kérem a kommenteket. Puszi mindenkinek :)))

6. rész - Valami kezdete

- Mégis mit kellene tudnom róla - ültem le vele szembe
- Csak annyit, hogy Louis nem volt annyira felkapott, mint a többi 4 srác. Azóta kezdtek el vele foglalkozni, amióta velem van - kezdett bele
- Nem értem mire akarsz kilyukadni - néztem rá elég furcsán
- Arra drága, hogy olyan lányokat választ magának, akik híresek. Ez Louis.. - folytatta volna még szerintem, de ekkor léptek be a fiúk
Értettlenül néztem Louis-ra. Én ezt valahogy nem tudom elhinni. Lányok nélkül is elég felkapott, nem kell neki barátnő, hogy így legyen. Inkább azt hiszem el, amit a fiúk meséltek Hannah-ról. Pénzéhes és csak a kamerák, illetve a hírnév miatt volt Louis-al.
- Szóval, csak azt akartam, hogy ezeket tudd - mosolygott rám - Most viszont megyek.
Láttam, hogy mikor elment Louis mellett rákacsintott, majd kilépett az ajtón.
A fiúkkal együtt, döbbenten néztük a zárt ajtót. Még mindig meredten bámultam magam elé. Hogy Louis ilyen legyen? Nem, ezt biztos csak ő találta ki. Annyira nem értem, mért kell még bele rúgnia többet és többet?
- Mi volt ez az egész? - ült le mellém Harry
- Mikor haza értem, már itt várt rám. Azt mondta, hogy beszélni szeretne velem, hogy megtudjak egy-két dolgot Louis-ról - mutattam a fiúra
- Mégis milyen dolgokat? - csatlakozott hozzánk Liam is
- Hát, hogy Louis nem volt felkapott és csak azóta foglalkoznak vele, amióta Hannah-val volt, és hogy mindig olyan lányokkal kavar, akik híresek - válaszoltam
- De ugye te ezt nem hiszed el? - csattant fel Zayn
- Én... - dadogtam - Nem hiszem el, csak nem értem miért talál ki ilyet.
- Mert féltékeny. Jaj Loren ne legyél hülye - mordult rám Harry
- Hagyjátok, nem az ő hibája - védett meg Louis, majd felment a szobájukba
Kicsit furán éreztem magam. Biztos voltam benne, hogy bele tiportam Louis lelkivilágába most még én is. A fiúkkal megkajáltunk és eltereltük a gondolatainkat erről a napról. Úgy döntöttünk, hogy megnézunk egy filmet, persze Louis nem csatlakozott hozzánk. 
Így hát, amikor a film közepénél jártunk és már mindenki kellően elpunnyadt, se szó, se beszéd nélkül ott hagytam őket és Louis-ék szobája felé vettem az irányt. 
- Gyere nyugodtan - szólt amikor bekopogtam
- Jól vagy? - tettem fel a lehető leghülyébb kérdést
- Nem mondanám, hogy annyira jól vagyok, de tűrhető - ült fel az ágyon
- Ne hozzak neked valamit? Nem vagy éhes? - érdeklődtem, mivel ő nem ebédelt velünk
- Nem kérek semmit, köszönöm. Csak egy kis nyugalomra vágyom - mosolygott
- Akkor nem is zavarlak - indultam az ajtóhoz
Már a kezem a kilincsen volt, amikor Louis a kezem után nyúlt, miután utólért. Maga felé fordított és a szemembe nézett. Elvesztem a szemeibe. Egyszerűen kikapcsolt az agyam, és csak néztem őt. Adott egy puszit a homlokomra, majd megfogta a kezem és az ágy felé húzott. Lefektetett maga mellé és szorosan magához ölelt.
Csak néztük egymást és mosolyogtunk.
- Annyira jó, hogy most itt vagy mellettem - simogatta meg az arcom
- Ne haragudj a délutáni megjegyzésemért. Bízok benned és egyáltalán nem hiszem el ezeket a pletykákat - pusziltam meg
Nem válaszolt, csak még szorosabban ölelt, majd fölém hajolt és megcsókolt. Nem értettem, hiszen most szakított a barátnője vele. Nyelvünk csatát vívott egymással. Eltoltam magamtól és bizonytalanul ránéztem.
- Biztos jó ötlet ez? - kérdeztem
- Őszinte leszek veled! Fáj ez a szakítás és még kell egy kis idő, hogy feldolgozzam. De nem bánom és csak miattad - mosolygott
- Miattam? Miért? - értetlenkedtem
- Azért, mert ez a kapcsolat már a végét járta és ezt tudtam nagyon jól, de azért reménykedtem. Viszont te törődsz velem és megértesz, jól érzem magam veled - simogatott meg újra - Szeretnélek jobban megismerni, ha nincs ellenedre.
- Egyáltalán nem bánnám - felbátorodva adtam egy puszit a szájára
- Akkor holnap eljössz velem sétálni és vacsorázni? - kérdezte
Válaszom csak egy bólintás volt. Még egy kicsit feküdtünk az ágyon, de elálmosodtam és indultam a szobámba. Harry pont akkor lépett be, amikor Louis-nak adtam egy jóéjt puszit. Csak nézett minket, de nem szólt semmit, csak mosolygott.
Harry-t is megöleltem és kiléptem a szobájukból. Indultam volna fürdeni, amikor ajtócsapódást hallottam a földszintről. Lerohantam.
- Meglepetééééééés - hallottam egy hatalmas ordítást


Remélem tetszik, és nem köveztek meg azért, hogy csak most hoztam. 
De hát tudjátok, itt van az utolsó két hét a suliból és nagyon rá kell feküdni....
Kérek majd kommenteket, hogy hogy tetszett..addig is puszi mindenkinek :))

Egy kis közlemény

Sziasztok!
Érdemes ide benézni, főleg ha szertitek Harry-t és Louis-t ....:)))

http://lauraharry1d.blog.neon.hu/

Szerintem a következő rész ma várható, de csak abban az esetben, ha összejön a 3 komment. :)))
Puszi mindenkinek!!!

5. rész - Egy váratlan fordulat

Két nap is eltelt, amíg én a sebeimet nyalogattam. Louis-t kerültem, bár sokat nem is voltam közöttük. Napjaim több mint a felét a szobámban töltöttem. Harry próbált vidítani, több-kevesebb sikerrel. Ma vasárnap van. Kaptunk egy e-mailt a fiúk menedzserétől, hogy az egyik TV csatorna szeretne velünk interjút készíteni, valamint két számot a fiúktól énekeljünk el közösen.
Örültem, hogy végre van egy kis munkám. Elterelődnének a gondolataim, de mégsem. Ő is ott lesz és nem fogom tudni kiverni a fejemből. Ez az interjú egyébként holnap lesz, így neki ültünk megbeszélni melyik két számot énekeljük.
- Szerintem az egyik a One Thing legyen - javasolta Liam
- Jó rendben, de melyik legyen a másik? - kérdezte Niall
- More Than This - vágta rá Harry
Köztudott, hogy ez Harry kedvenc száma. Össze kellett próbálni a dalokat. Nagyon jó volt, élveztem. A legtöbbet Liam-el és Harry-vel szólóztam.
- Gyönyörű hangod van - szólt a dal befejeztével Zayn
- Köszönöm, de ti sem panaszkodhattok. Külön-külön és együtt is fantasztikusak vagytok - kacsintottam rájuk
Eljött a nagy nap. Hannah is ott volt a TV felvételen. Az első sorban ült. Ránéztem Louis-ra, aki sugárzott az örömtől. Ez egy kicsit fájt, de kezdek hozzászokni.
Jó sok kérdéssel bombáztak minket. Majd elérkezett az idő, hogy elénekeljük a One Thing-et. Hatalmas tapsot kaptunk a dal végén.
- Nem gondolkoztatok még azon, hogy együtt énekeljetek? - hangzott el ez a furcsa kérdés a riporter szájából
- Hát még nem. Tegnap kezdtünk el együtt énekelni, amikor próbáltunk a mai adásra - jött a válasz Zayn- től
- De ez nem is olyan rossz ötlet - kacsintott rám Niall
Következett a More Than This. Ez is nagy sikert aratott.
- Hát ez fantasztikus volt. Most láttam először, hogy ennyire átéltek egy számot, főleg te Louis. Ez annak köszönhető, hogy itt van a barátnőd a közönség soraiban? - szögezte a kérdést Louis-nak
- Részben ennek is, igen - mosolygott rám Louis
Még pár kérdést feltettek nekünk, majd megköszönték, hogy megjelentünk és elindultunk az öltözőbe.
- Részben? - robbant be Hannah idegesen az öltözőbe
- Hannah, nyugi - próbálta nyugtatni Harry
- Harry, te ebbe most ne szólj bele. Louis, látom hogy nézel Loren-re és ahogyan rámosolyogtál. Mi van veled? Komolyan nem értelek - kiabált Hannah
- Semmi törődést nem kapok tőled az utóbbi időben, viszont Loren megért engem. Szeretlek, de elbizonytalanodtam - vetette neki oda Louis
- Rendben van. Akkor legyél boldog. Vége - mondta ki azt a szót, amitől Louis teljesen összetört, majd kiviharzott


Lehettem volna boldog vagy kárörvendő. Boldog, mert az a srác akiért bámit megtennék végre szabad. Kárörvendő, mert végre ő is szenved. De én inkább az együttérzést és szomorúságot választottam. Szomorú voltam, mert láttam Louis-on, hogy ez volt az utolsó csepp. Leült a székre, kezeibe temette arcát és kitört belőle a zokogás. A szívem majd meg szakadt, hogy így kellett látnom őt, és nem tehettem semmit. Tanácstalanul néztem a fiúkra. Jobbnak láttam, ha én most megyek.
- Később találkozunk - léptem ki az ajtón


Louis szemszöge:


Boldognak kéne lennem? Nem! Elvesztettem azt, akit mindennél jobban szerettem. Viszont itt van egy másik lehetőség, mégsem vagyok boldog. Hülyeségekre gondolok. Loren nem egy lehetőség, hiszen nem egy tárgy és nem játszhatok az érzéseivel.
- Haver, nyugi. Minden rendben lesz - nyugtatott Liam
- Igen, tudom. De ez most még hosszú idő lesz, mire minden helyre áll bennem - válaszoltam
- És most hogyan tovább? - kérdezte Harry
Tudtam, hogy ezzel most Loren-re célzott. Most biztos nem akarok kapcsolatot. De közben ott van bennem az a félelem, hogy amíg én próbálom túl tenni magam Hannah-n, addig ő talál magának valaki mást.
Kell nekem, de most nem érzem helyesnek, hogy új kapcsolatba kezdjek. Beszélgetnek kell vele, és úgymond elkezdeni randizni vele, de mindezt lassan.
Elindultunk Lorenék-hez. Az úton már egy kicsit oldottabb voltam, a fiúk végig röhögtettek, szórták a poénjaikat. A házba lépve megpillantottam Hannah-t, aki éppen Loren-nel beszélgetett...rólam. Pont arra léptem be, hogy az én nevem hagzott el. Rájuk néztem, Loren értettlenül, Hannah pedig gúnyosan nézett vissza rám. 
- Szóval, csak azt akartam, hogy ezeket tudd - mosolygott Hannah - Most viszont megyek.
Azzal felállt, rám kacsintott, majd kilépett az ajtón. A fiúk döbbenten néztek utána, ahogy Loren és én is.


Loren szemszöge:


Mikor haza értem Hannah a nappaliban ült és rám várt. Nem értettem mit keres itt és hogyan jutott be. Bár az utolsóra tudtam a választ, anya engedte be.
- Szia Loren! Beszélni szeretnék veled! Jó, ha tudsz egy-két dolgot Louis-ról - mosolygott gonoszan




Hát remélem tetszik és várjátok a következő részt. :))
A következő rész valószínű holnap érkezik, mert a hétvégén, max csak vasárnap tudok hozni. 
Addig is jó olvasást. Puszi :)))

4. rész- Ne tedd ezt

Megcsókolt. Hosszasan tartó csók volt, és érzelmekkel teli. Minden érzésünk benne volt ebben a csókban. Louis egyre szenvedélyesebben csókolt, majd az ölébe húzott. Bele remegtem az érintésébe. Kopogásra lettünk figyelmesek.
- Loren! Anyukád üzeni, hogy kész az ebéd - Niall volt az
- Egy pillanat és lent vagyok - kiabáltam
Ránéztem Louis-ra. Hatalmas mosoly terült szét az arcán, ami engem is mosolygásra késztetett. Felálltunk az ágyról, majd elindultunk a az ajtó felé. Elkapta a derekam, magához húzott és mélyen a szemembe nézett.
- Most mi lesz? - tette fel a kérdést, amire én magam sem tudom a választ
- Nekem kéne tudnom? Nekem semmi veszíteni valóm nincs - válaszoltam
Nem válaszolt, csak egy puszit lehelt az ajkamra és elindult a konyhába. Csöndben követtem, már mindenki ránk várt. 
Harry rám nézett, én rá mosolyogtam. Megebédeltünk, majd Harry elkapta a kezem és felrángatott a szobába.
- Most szépen elmesélsz mindent - zárta be az ajtót
- Mit szeretnél tudni? Megcsókolt, tessék kimondtam, erre voltál kíváncsi? - néztem rá
- És? Hogyan tovább? Mi lesz Hannah-val? - érdeklődött
- Na látod, ez egy nagyon jó kérdés! Ő is feltette ezt a kérdést, de én erre nem tudok helyette válaszolni - terültem szét az ágyamon
- Pedig ezt meg kell beszélnetek, méghozzá sűrgősen, de szerintem egy kicsit én is kifaggatom - mondta
Felpattant és már indult is az említett személyhez. Érzések ezrei kavarogtak bennem. Kíváncsi vagyok, mi járhat Louis fejében.


Louis szemszöge:


Ebéd után Harry elrángatta Loren-t. Gondolom miről megy a beszélgetés. Annyira jó volt Loren-t ilyen közel érezni magamhoz. De tanácstalan vagyok. Nem tudom mit tegyek, vagy mi lenne a helyes. Ha Loren-t választom nem okoznék Hannah-nak nagy fájdalmat, de szeretem. Ha Hannah mellett döntök, csak szenvedek és Loren-nek is iszonyatosan nagy csalódást okozok. Tanácsra van szükségem. Harry! Nem, a fiúk, hiszen ők mindent végig aszisztáltak mellettem és tudják mennyire fontos nekem az ő támogatásuk, véleményük, segítségük. 
Igen most ők kellenek nekem. Harry pont ekkor lépett be a szobába a fiúk kíséretében.
- Jó hogy jöttetek! Beszélni szeretnék veletek, illetve tanácsot kérni - mosolyogtam rájuk
- Hallgatunk - dobta le magát az ágyra Zayn
A többiek a szoba különböző pontjain foglaltak helyet. Gyorsan vázoltam nekik a helyzetet, és azokat amik az előbb kavarogtak a fejemben. 
- Figyelj! Ismerünk téged és Hannah-t is. Az utóbbi időben sokat panaszkodsz, és nem épp a legfényesebb a kapcsolatotok - kezdte Niall
- Én a helyedben elbeszélgetnék vele - folytatta Liam
- És vázolnám neki a helyzetet, tudatni vele, hogy szereted és hajlandó vagy folytatni ezt a kapcsolatot, de csak akkor ha változtattok a dolgokon, de ha úgy alakul és ő tovább akar lépni, akkor tegyetek pontot az ügy végére - tanácsolta Zayn
- Én ismerem Loren-t! Biztos vagyok benne, hogy nem okozna neked csalódást és fájdalmat. De ha te most rosszul döntesz, akkor azzal sok embernek okozol fájdalmat. Jól gondold meg mit teszel - zárta a sort Harry
Ééés köszönöm. Most sem lettem okosabb, de egy biztos magamban helyre kell tennem a dolgokat és utána beszélni Hannah-val, méghozzá sűrgősen. De most első sorban Loren-nel kell beszélnem.
- Srácok, köszönöm. De most megyek és beszélek Loren-nel és később Hannah-val is - indultam el
- Tudod, hogy nincs mit köszönni ezen - kacsintott rám Liam
- Aztán csak ügyesen - boxolt a vállamba Zayn


Loren szemszöge:  


Biztos vagyok benne, hogy Louis nehéz döntés előtt áll. Kint ültem az udvaron és a barátnőimmel beszélgettem. Hatalmas űr tátongott bennem, hogy nincsenek itt. Elmeséltem nekik mindent. Megértőek voltak és bíztattak. De megígértették velem, hogy amikor haza érnek bemutatom őket a fiúknak. Ezen kívül tanácsot is adtak Louis-al kapcsolatban. Próbáltak felvidítani, hogy minden rendben lesz és jó döntést fog hozni. Lezártam a beszélgetést, mert egyszer csak Louis állt meg az udvarajtóban, jelezve, hogy beszélni szeretne velem. 
Lecsuktam a laptop-ot és oda intettem neki, hogy jöhet. Lassan jött, húzta az időt. Nagyon kíváncsi voltam. Végre oda ért hozzám, és leült mellém.
- Beszéltem a fiúkkal, de az a helyzet, hogy még mindig nem tudom, hogy mi lenne a helyes - kezdett bele
Majd mindent elmesélt. A fiúkkal való beszélgetést és azt is, hogy mi a helyzet vele és Hannah-val.
- Louis, ha valóban szereted őt, úgy ahogy mondod, akkor nem állok közétek - mondtam alíg hallhatóan, mivel a sírás fojtogatott
- Ne tedd ezt velem kérlek, én... - kezdte volna
- Sajnálom -  mondtam könnyes szemmel, a szavába vágva
Felálltam és ott hagytam. Hallottam, hogy ő is felállt és elindult a ház felé egy sóhaj kíséretében. Most egyedül kell lennem és gondolkoznom. Szereti őt, de a lány nem viszonozza ezt úgy ahogy kéne. Nem tudja milyen csodálatos ember szereti őt és tenne meg érte bármit. Csak játszik az érzéseivel, úgy hogy én viszont bármire képes lennék, hogy magam mellett tudjam őt. 


Nos, sorry a késésért, de nagyon kevés komment érkezik és van amikor kevesen is olvassák. Ez az ami egy kicsit elszomorít. De innentől kezdve szeretném bevezetni, hogy új rész csak 3 komment fejében érkezik. :))
Remélem tetszik és várjátok majd a folytatást. A héten valószínű többször jelentekezem. 

Addig is jó olvasást és szép álmokat mindenkinek. :)))

3. rész - Bonyodalmak kezdete

Harry-vel egymáson feküdve röhögtünk a földön, amikor nyílt az ajtóm.
- Ohh, ne haragudjatok! Nem akartam megzavarni semmitv - ment ki Louis egyből
Tény, hogy félreérthető helyzet volt, de akkor semj értem azt a csalódottságot Louis arcán. Elkomolyodtam és erős érzések fogtak el.
- Talán utána kéne mennem és beszélnem vele - nézett rám Harry
- Igen jól látod a helyzetet - álltam fel a földről
- Aludj jól hercegnő, és majd reggel mesélek, hogy mit beszéltem Louis-al - kacsinott rám
- Ezt meg hogy érted? - szóltam utána
- Jaj Loren! Láttam hogy nézel rá, ahogy azt is ahogyan ő néz rád - kezdte - Tetszik neked, és te is neki.
- De Harry neki van barátnője, úgyhogy ezt inkább hagyjuk - motyogtam
- Jó! Én akkor is beszélek vele. Amúgy sem tudod mi van a háttérben - azzal sarkon fordult és elhagyta a szobám


Louis szemszöge:


Az ágyon feküdve, gondolkoztam. Hannah-val nem épp legjobb a kapcsolatunk az utóbbi időben. Keveset találkozunk és ha együtt vagyunk, akkor sem kapom meg azt a törődést, amire vágyok. És most itt van Ő! Loren! Nem ismerem, nem tudok róla túl sokat, de nagyon megfogott. Gyönyörű barna haja és szeme, egyszerűen igéző. Láttam rajta azt a csalódottságot délután, amikor megtudta, hogy van barátnőm. Úgy döntöttem beszélek vele. 
Mikor benyitottam, megpillantottam Loren-t és Harry-t, ahogy egymáson fekszenek.
- Ohh, ne haragudjatok! Nem akartam megzavarni semmit - mentem ki a szobából
Csalódott vagyok. Nem értettem semmit. Harry-vel láthatóan jól kijönnek és ezer éve ismerik egymást. Nem is tudom mire számítottam. Gondolatmenetemből Harry zökkentett ki.
- Mi a helyzet haver - dobta le magát az ágyra
- Semmi, mi lenne? - játszottam a hülyét
- Louis, ismerlek! Nem tudsz átverni, láttam hogy nézel Loren-re. És a csalódottságot is láttam amikor benyitottál. Megnyugtatlak, hogy nincs köztünk semmi, csak barátok vagyunk. Úgyhogy bármikor láthatsz minket ilyen helyzetben - tárta elém a tényeket
- De közben ott van Hannah is, nem tudom mit tegyek - mondtam szomorúan
- Beszélj Loren-nel, ennyi az egész - mosolygott rám
- Ma már biztos, hogy nem. Lefekszem, jóéjt - fordultam a fal felé
Gyorsan elnyomott az álom. Reggel hangos nevetésre keltem. Harry már nem volt a szobában. Lementem a konyhába, ahol épp Loren anyukája, Mandy sütötte a palacsintát.
- Jóreggelt - jött be ásítva a konyhába Loren - A fiúk nagyon elevenek, nem tudok tőlük aludni.
Reggel még kómásan is annyira szép és aranyos. Loren feltűnően kerülte a szemkontaktust, bár én is.


Loren szemszöge:


Kb. Harry távozása után egyből elaludtam. Reggel a fiúk röhögésére keltem. Lementem egyből a konyhába, ahol csak anya és Louis tartózkodott. Annyira cuki volt még így korán reggel is kócosan.
- Jóreggelt - köszöntem egy ásítás keretében - A fiúk nagyon elevenek, nem tudok tőlük aludni.
Louis szokatlanul csendes volt és a tekintetem is kerülte.
- Neked is jóreggelt kicsim. Palacsinta lesz reggelire - mosolygott anya - Amúgy éjszaka mi volt az a nagy puffanás?
- Harry-vel leestünk az ágyról - ránéztem Louis-ra, akinek ismét szomorúság ült az arcára
10 perc múlva a fiúk is lejöttek. Niall és Liam vicceket meséltek. Ennyit egyből ébredés után még soha nem nevettem. Később az udvarra mentünk. Liam, Niall és Zayn a medencébe hülyültek. Louis a hintaágyban ült és a laptop-on játszott. Harry és anya beszélgettek, én pedig olvastam.
- Loren! Hoznál nekünk törülközőket? - kiabált Zayn
- Persze, 1 perc - letettem a könyvet és fél perc múlva már a medence felé haladtam
Mikor oda értem Liam és Niall már kijöttek a medencéből. Gyanúsak voltak nekem, mert egyfolytában vigyorogtak. A félelmem beigazolódott. Elkaptam és ruhástul a vízben landoltam. Mindenki röhögött, még Louis is. Harry levette a felsőjét és beugrott közénk. Louis oda jött segíteni, én meg berántottam a vízbe, természetesen magamra, amilyen szerencsétlen vagyok.
Még egy jó darabig bent voltunk. A fiúk folyton a víz alá rángattak. Mikor meguntam, kimásztam és felmentem a szobámba.
Kivettem a szekrényemből egy felsőt és egy rövid gatyát, majd a fürdőbe mentem. Egyszer csak hallottam, hogy becsukódik az ajtóm. Kirohantam egy szál törülközőben.
- Szeretnék veled beszélni - csillogott Louis szeme
- Rendben - ültem le vele szembe az ágyra
- Sajnálom, hogy tegnap megbántottalak - nézett rám
- Nem bántottál meg. Nem tudom mi van velem és miért fogadtam ennyire rosszul, hogy van barátnőd. Én is sajnálom a tegnap esti helyzetet - vettem egy mély levegőt
- Loren! Harry-vel nagyon jól megvagytok, ezer éve ismeritek egymást, mért kell ezt sajnálni? - simogatta meg az arcom
- Mert láttam, hogy nem volt jó így látni minket - húztam el a fejem, amitől egy kicsit megrémült
Ezt látva, észbe kaptam és én is megsimogattam az arcát. Közelebb ültem hozzá, hogy megöleljem. Mikor szétváltunk, csak bámultam a szemeit az arcunk, pedig vészesen közelített egymáshoz.




Nos, íme a következő rész. Kérek véleményeket. Remélem tetszik.
A következő rész holnap várható este fele. Addig is puszi mindenkinek. :)))

2. rész- Régi és új arcok

Másnap reggel gondolatok cikáztak a fejembe. Igen ugyan arról a személyről, akiről anya mesélt tegnap. Harry! Nem értek semmit, minek jön ide és minek akar látni?
Tudnotok kell, hogy Harry-vel 10 éves korunk óta ismerjük egymást. 3 éve láttam őt utoljára. Régen iszonyatosan szerelmes voltam bele, persze ő ezt nem vette észre és sokszor megbántott. Mielőtt beindult volna a karrierem, nagyon sokat veszekedtünk emiatt. Majd amikor amikor ott álltam a nagyon döntés előtt, egyenesen kijelentette, hogy ha elköltözök többet nem akar látni. Engem ezek a szavak nagyon szíven ütöttek, el sem tudja képzelni, hogy mennyire és akkor most ezek után ide jön, mert ő látni akar. És hogy még a fiúkat is hozza, ez az amit már végképp nem értek.
Sokáig nem tudtam gondolkozni ezen, mert csörgött a telefonom.
- Szia! Arra gondoltunk, hogy kijöhetnél velünk a reptérre - hallottam meg Sam hangját a vonal másik felén
- Szia drága, mikor indul a gépetek? - kérdeztem
- Este 6-kor, 4 óra körül kint kéne lenni - kaptam meg a választ
- Rendben akkor fél4-re ott vagyok nálatok. Addig is legyetek jók - tettem le
Pont jókor, anya gépe 7-kor száll le, legalább nem kell két kört mennem. A lányok nem tudnak a Harry-vel való ismerettségünkről. De úgy érzem, ha haza jönnek itt az ideje, hogy elmeséljem nekik. Délután 1 óra van, épp itt lenne az ideje készülődnöm. Gyorsan lefürödtem és felöltöztem. Ettem pár falatot és megnéztem a menedzseremtől kapott e-mailt. Hiába van pihi akkor is lesznek itthon is dolgaim. Az idő őrületes sebességgel rohant. Indulnom kellett.
- Anyukád mikor jön? - kérdezte már a reptéren ülve Claire
- 7- kor száll le a gépe, tehát 2 óra múlva - pillantottam az órámra
- Akkor nem is kell sokat várnod - állapította meg a tényt Sam - Hiányozni fogsz, de majd beszélünk és elrepül az idő, figyeld meg mire észbe kapsz már itthon is leszünk.
- Kérnénk a New York-i járat utasait, kezdjenek el felszállni a gépre - jött a hang az egyik hangosbemondóból
- Szeretlek titeket - álltam fel, hogy megöleljem a barátnőimet.
Egy hosszú búcsú után, elindultak a kapu felé. Majd eltűntem a szemem elől.
Már csak egy óra. Vártam, hogy újra lássam anyát, sőt még Harry-t is őrült izgalommal vártam, de közben ideges voltam. A várakozás ideje gyorsan eltelt. Szálltak le a Londoni gép utasai, és csomagjaikkal a kezükben rohantak a családjaikhoz. 
És megérkeztek. Megpillantottam anyát, majd a nyakába vetettem magam.
- Kicsim! Annyira hiányoztál - puszilgatott össze-vissza
- Te is nekem, annyi minden van amit meg kell beszlnünk - válaszoltam könnyes szemekkel
- Loren, szia - hallottam meg egy ismerős hangot és a hang irányába fordultam
- Harry - néztem rá
Még mindig azok a göndör fürtök, csillogó szeme és eszméletlen mosoly. Ez volt az, aminek régen is a fogságába estem.
- Örülök, hogy látlak, sokat változtál - mért végig - Gyere bemutatom a fiúkat.
- Te sem panaszkodhatsz, az idő csak az előnyödre vált - vetettem rá egy pillantást
- Ő itt Niall, Zayn, Louis és Liam - mutatta be a srácokat
- Sziasztok, Loren vagyok - mosolyogtam rájuk
Végig néztem a fiúkon és megakadt a szemem egy kék szempáron. Louis volt az. A mosolya talán még szebb volt, mint Harry-é. A fiú vetett rám egy pillantást, majd elfordította a fejét. Nem sokkal később elindultunk haza. A kocsiba a fiúk között ment az ökörködés. Relatív sokat kérdezőskötek a fiúk, kicsit úgy éreztem magam, mintha egy interjún lennék. Leparkoltam a ház előtt, bent pedig megmutattam ki, hol fog aludni. Liam, Niall és Zayn kapták a vendégszobát. Anya alszik mindig a földszinti szobába, Harry és Louis pedig a közvetlenül mellettem lévő szobábam fognak aludni. 
- Loren, később szeretnék veled beszélni - lépett mellém Harry
- Rendben, azt hiszem lenne is miről. Menjünk le a többiekhez - javasoltam, de ő elkapta a kezem
- Gyönyörű vagy - fordított maga felé
Harry az istenért, ne tedd ezt velem megint. Ezek a gondolatok fordultak meg a fejembe. Egy mosolyt küldtem felé, majd elindultam a többiekhez. A négy srácból egy hiányzott. Ezt Harry is észre vette.
- Srácok! Hol van Louis? - tette fel a kérdést
- Itt vagyok, csak Hannah-val beszéltem - jött be a nappaliba a hiányolt személy
Mért néz ki ennyire jól? Nem értem mért tudok a szemekbe és mosolyokba bele bolondulni.
- Hannah? - néztem értettlenül a fiúra
- A barátnőm - válaszolt, de ezt a választ bár ne hallottam volna
- Ohh értem - erőltettem egy mosolyt az arcomra, de persze észre vette, hogy valami nincs rendben
Oda lépett hozzám és kedvesen átölelt és nyomott egy puszit az arcomra, hogy enyhítse a bennem lévő érzéseket. De sajnos nem jött neki össze. Az érintésébe bele remegtem az illatától elkábultam. Egyáltalán nem értettem mi van velem. Talán csak hiányzott már a törődés. Nagy csatát vívtam magammal, neki van barátnője egyfolytában ezzel érveltem magamban. Gondolatomból anya zökkentett ki.
- Miújság Scottal? - vártam már ezt a kérdést

- Szakítottunk, kiderült, hogy csak a hírnevem érdekelte semmi más - motyogtam
- Meddig voltatok együtt? - kérdezte féle Liam
- Fél évig - mosolyogtam rá, mivel láttam a megkönnyebbülést az arcán, hogy nem szakított fel bennem újabb sebeket
Még sokáig beszélgettünk, minden szóba jött. A fiúk zenéje, a barátnőim. Pasik, csajok. Egy-két videót és klippet is megnéztünk. Későre járt. 
Mindenki elindult a szobájába. Én mentem fel utolsóként Harry és Louis társaságában. Elköszöntem tőlük és nyitottam volna ki az ajtót, amikor egy kéz az enyém után nyúlt.
- Loren akkor tudunk beszélni? - nézett rám boci szemekkel Harry
- Persze, csak menjünk be - húztam magam után a szobába
- Sokat gondolkoztam. Nagyon bunkó voltam veled, nem támogattalak, pedig kellett volna és ezt nagyon sajnálom - meredt maga elé
- Hagyjuk Harry, felejtsük el - simogattam meg az arcát

Harry elkapta a kezem és adott rá egy puszit. Végül elkezdte simogatni a derekam. Csak azt tudnám, hogy került a keze a derekamra. Beszélgettünk még egy fél órát, mint két régi barát úgy zajlott ez a beszélgetés. Egyszercsak valami nagyon nagy baromságot mondott, amitől annyira röhögtem, hogy leborultam az ágyról magammal rántva őt is. 
Egymáson feküdtünk és röhögtünk tovább....nyílt az ajtóm és belépett rajta...




Sziasztok! Remélem azért ez a rész is tetszett, kérlek titeket, hogy írjátok le a véleményeteket. 
A következő részt lehet, hogy holnap teszem fel, de lehet csak hétfő lesz belőle.
Addig is puszi nektek :)))

1. rész- Hírek

Március közepén járunk. Mikor reggel felkeltem a nap erősen égette az arcom. Végre a saját ágyamba feküdtem. Most egy kis pihenő van, az amerikai turném most ért véget. Barátnőim Claire és Sam mindig megértőek voltak velem. Ők már akkor is a barátaim voltak, amikor ugyan úgy életem a hétköznapjaimat, mint ők. A két lány pár utcányira lakik tőlem, de amikor itthon vagyok, szinte nálam laknak. Ilyenkor nagyon sokat beszélgetünk, hülyülünk, pletyizünk. 


Kikászálódtam az ágyból és a fürdő felé vettem az irányt. Ma egész nap a lányokkal járjuk a plázát.
Mikor végeztem, felöltöztem, magamra dobtam egy laza sminket a hajam felkötöttem és a konyhába siettem. Mivel hetek óta nem voltam itthon és egyedül lakok, a hűtő teljesen üres volt. Hívtam is gyorsan Claire-t.
- Szia csajszi! - köszöntem neki - Figyelj tudnánk előbb találkozni, nincs semmi a hűtőben és éhen halok, kérlek hívd fel Sam-et is.
- Jóreggelt neked is. Mindjárt felhívom, és amint haza ér indulunk is, addig bírd ki drága - válaszolt álmosan
- Jól van köszönöm. Várlak titeket! Puszi - köszöntem el tőle és válaszát meg sem várva letettem a telefont


Szívem szerint kikapcsoltam volna a telefonom, de anya bármikor hívhat. Elvileg a napokban meglátogat és hozzám is költözik 2 hétre. 


- Claire, Sam - vetettem magam a csajok nyakába, mikor végre megérkeztek - Annyira örülök, hogy végre együtt vagyunk
- Basszus Loren megfojtasz - tolt el magától Sam
- Végree, annyira sok mindent kell mesélned - lelkendezett Claire miközben elindultunk a plázába - Na és mesélj, mi a helyzet Scottal?


Scott a volt barátom, fél évig voltunk együtt. Majd kiderült, hogy őt csak a hírnevem vonzotta.


- Szakítottunk, 3 hete nem vagyunk már együtt - meséltem
- De hát miért mi történt? Olyan jól megértettétek egymást -  érdeklődött Sam


Elmeséltem nekik mindent, és ők is meséltek nekem az elmúlt hónapok történéseiről. Természetesen a plázában sokan oda jöttek aláírást és fényképet kérni, de ezzel nem is volt semmi baj. A lányok tudják, hogy ez a dolgom és teljesen megértőek velem. Szerencsére már tudok testőr nélkül mászkálni, de az a baj hogy csak itthon. Ugyanis a turné helyszínein még a szállodákba és testőrrel járok. Ez néha kicsit elszomorít, olyan mintha nem lenne magánéletem...bár ez valamilyen formában igaz is.


- Loren, mi holnap elutazunk New York-ba 3 hétre - kaptam egy hidegzuhanyt, amikor ez a mondat elhagyta Sam száját

- De, miért? Itthon vagyok két hónapig és ti elmentek? - más a sírás kerülgetett
- Sajnálom, de ezt az utazást kaptuk anyáéktól a szülinapunkra - mesélte Claire
Már a házam előtt álltunk, amikor fájdalmas búcsút vettünk egymástól, mintha örökre mennének el. Most kezdem csak azt érezni, amit ők éreznek, amikor én megyek el.
- Vigyázzatok magatokra, és ígérjétek meg, ha oda értek felhívtok! Sziasztok -  váltam el barátnőimtől
- Szeretünk és mindenképp felhívunk - köszöntek el


Felmentem a szobámba és leültem a laptop-om elé. Még a csajokkal egy kicsit beszélgettünk, aminek az lett az eredménye, hogy szóba jött a kedvenc fiú csapata a lányoknak. Igen, ez a fiú csapat a híres brit One Direction. Claire kedvence Zayn, Sam-é pedig Liam. Ettől persze még az összes többi fiút is szeretik és imádják. Képben vagyok a fiúk zenéjével, talán még jobban is mint azt a csajok gondolnák. Megcsörrent a telefonom, láttam hogy anya az, így elköszöntem a lányktól és felvettem.


- Szia kicsim! Holnap este 7-kor száll le a gépünk - mesélte anya
- Anya! Jól van rendben akkor kimegyek majd eléd - válaszoltam vidáman
- És amúgy miújság? - érdeklődött
- Semmi, fáradt vagyok. Ja igen, Claire és Sam elutaznak holnap! Várj! Mi az, hogy a gépünk? Kivel jössz?? - kicsit későn kapcsoltam, mert tudtam apa nem tart anyával
- Hát igazából nem akartam. de elszóltam magam - hallottam, hogy elmosolyodott - Harry-vel és a barátaival, megszeretnének ismerni, Harry pedig látni szeretne.
- Harry-vel? És a fiúkkal? Anya! Mindegy, azt majd holnap megbeszéljük. Most leteszem. Szia anya - csaptam rá a telefont


Nem értettem semmit...Harry, a fiúk, ez nekem túl sok. 
Miért??? Nem akarom!


Nos ez lenne az első rész, nem akarok kifogásokat keresni, de már régen írtam és kijöttem a gyakorlatból, de remélem azért egy kicsit tetszett és olvasni fogjátok. 
Kérek véleményeket. Addig is sok puszi nektek. :)))

Sziasztok!

Nyitottam egy blogot, hogy végre újra átélhessem az írás örömét. Ez a történet tele lesz örömmel és bánattal is egyaránt. Remélem, hogy majd sokan fogjátok olvasni. Minden kritikát várok, még a negatív jellegűeket is, mivel azok is lehetnek építő jellegűek, és ettől tudom majd, hogy tetszik-e amit csinálok vagy sem.

Kicsit röviden a történetről.
Loren Woods 18 éves amarikai popsztár. Igazából Londonba született, de mióta járja a világot híres énekesként, azóta Amerikában él. Barátnői Claire és Sam egy testvérpár. A két lánynak nagy kedvence a brit fiú csapat a One Direction. Ezért Loren-nek el kell titkolnia barátnői elől, hogy ő történetesen ismeri a banda egyik tagját.
De hogy melyiket és mióta??? Ha figyelemmel követed a történetem, akkor rá fogsz jönni. :))

Annyit meg tudok ígérni, hogy nagyon nagy erőt fogok a blogba fektetni, persze amennyit az időm enged, mert most a 11. évfolyamot végzem. De abban biztos vagyok, hogy maximum 2 naponta hozok új részt.

Ha esetleg tetszik az első rész amit nem sokára fel is teszek, akkor kérlek osszátok meg, és remélem leszenk rendszeres olvasóim. :D